Lovak a mitológiában

A mitológiában rengeteg lóval találkozhatunk... Vannak varázserővel bírók, vagy egyszerűek, jók, és gonoszok, szelídek, vagy vadak, és még sorolhatnám. Most egy kis ismertető következzen ezekről a varázslatos lovakról.

 

Kezdjük a görög mitológiával:

Gyakran találkozunk lovakkal Poseidón körében: a büszke sörényű, száguldó paripa nemcsak a hullámok merész előretörését, hanem a fodrozódó hullámtörést, a tarajos habok szökdelő játékát is plasztikus képben foglalja össze.
Hippos :. "ló"; ezért Poseidón egyik mellékneve hippios.

Ő ajándékozza Bellerophontésnak a Pégasost, de az aranyos fék, amellyel a hős a szárnyas paripát a maga szolgálatába állítja, már Pallas Athénétől való, mint ahogyan a tenger hullámain is csak az a hajó halad biztosan, amelynek kormányosát Pallas Athéné látja el bölcs tanácsokkal, józan megfontolással.

Poseidón lovai---> különböző mítoszokban a tenger pusztító hatalmát és az embert segítő jótékony erejét egyaránt kifejezik.
A mostohaanyja, Phaidra által ártatlanul be, vádolt Hippolytosra atyjának, Théseusnak elhamarkodott átkai idézik fel Poseidón bosszúját.
A tenger váratlanul háborogni kezd, a hullámok az égig tornyosodnak, irtózatosan bőgő bika lép ki a tengerből, ettől megvadulnak Hippolytos lovai, és az ártatlan ifjút halálba ragadják; egy eredetibb változat szerint alighanem egyenesen a tengerből felbukkanó lovak sodorták el őt.

--->Abban a mítoszban viszont, amelyben a görögök a híres olympiai versenyjátékok mitológiai előképét látták, kedveltjét, Pelopsot Poseidón szárnyas lovai viszik diadalra.
Az élisi Pisa királya, Oinomaos, Arés isten fia, annak ígérte leánya, Hippodameia kezét, aki őt kocsiversenyben legyőzi, de a vesztesre kegyetlen halál várt.

Oinomaos már tizenhárom kérő koponyáját helyezte el Arés templomában.
Tantalos fia, Pelops a tenger partján Poseidónhoz imádkozott előbb, s az isten aranyszekeret és szárnyas lovakat küldött fel neki a tengerből.

---> Már az isten ajándékának birtokában nyerte meg Hippodameia szerelmét és Oinomaos hűtlen kocsisának, Myrtilosnak a segítségét is, ez gazdájának a szekeréből kivette a kerékszöget, így a gonosz király elmaradt mögötte, míg Pelopsot az isteni lovak biztosan röpítették a cél felé, az Alpheios folyó partján, ott, ahol utóbb az olympiai játékokat tartották, s ahol mint e játékok megalapítóját a Pelopion nevű szentélyben isteni hősnek, hérosnak kijáró tiszteletben részesítették.
A tenger különböző istenségei, így a néreisek, és maga Poseidón is gyakran jelennek meg lovon vagy lovak - halfarokban végződő lovak - által vont szekéren.
Ha reng a föld, az ő kocsija robog a föld alatt. Mert a föld a régi elképzelés szerint a tengeren nyugszik, ezért Poseidón gaiéokhos, a "földet tartó" isten is, de ha háborog a mély ben a tenger, a föld is megrázkódik.

 

Forrás: Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia

Aztán ott van, az a görög ló, akit mindenki ismer: Pegazus!

Itt is szerepel, a jó öreg Poseidon! Ugyanis Pegasus Poseidon és Medusa gyermeke! Athéné istennő egy arany kötőféket bízott Bellerophónra, hogy azzal szelídítse meg a lovat. Pégaszosz hű segítőtársa volt Bellerophónnak khimaira elpusztításában és az amazonok elleni harcban, ugyanis a vadállat tüze és az amazónok nyilai nem értek olyan magasra, mint a Pégaszosz, ellenben Bellerophónnak könnyű célpontot jelentettek.

Bellerophón halála után Pégaszosz az Olimposz nevű hegyen lakott és az istenek segítőtársa volt. Pégaszosz patanyomában fakadt a Helikon-hegyen a Hippokréné-forrás (a név szó szerint lóforrás-t jelent), amelynek a vize a költői ihletet adta.

                         

 

 

Kentaur:

Kentaur  félig ember, félig ló alakú lény a görög mitológiában.

A kentaurok ismertek arról, hogy szeretik a bort, és amikor isznak, akkor a nőkre is hamar szemet vetnek. Sok szüzet raboltak el a kentaurok. Dionüszosz kíséretének gyakori tagjaivá váltak. A Pelión hegyen laktak, Thesszáliában. A legenda szerint Ixióntól származnak.

Történt ugyanis, hogy az örökké féltékeny Héra párt keresett magának, hogy megbosszulja Zeusz félrelépéseit. Ixiónt alkalmasnak találta erre a célra, és az ifjú lapita király szerelemre lobbant az istennő iránt. Azonban Zeusz fülébe jutott a találka híre, és egy felhőből megformázta Héra alakját, majd ezt elküldte a légyottra. Ixión pedig nem sokat tétlenkedett, és lefeküdt a felhő-istennővel. Ebből a vad románcból született Kentaur, aki párjául vad kancákat választott. Így félig ember, félig ló testű élőlények születtek. Apjuk Thesszáliában telepítette le őket.

A kentaurok között akadt bölcs és békés teremtés is, de nagy részük részeges és erőszakos volt. Így történt, hogy Peirithoosz lapita király lakodalmán is túl sok bort ittak, és a megrészegült kentaurok el akarták rabolni királyuk és vendéglátójuk menyasszonyát, és a többi meghívott feleségét is. A fényes ünnep így vált borzalmas vérontássá. Kitört a lapiták és a kentaurok között a háború, aminek végén a megmaradt kentauroknak el kellett hagyniuk Thesszáliát.

                                                           

 

Távol-Keleti mitológia:

 Egyszarvú:

Egyszarvú (lat. Unicornis, gör. monocerosz), ló alakú mesés állat, vörös lófeje, fehér ló teste, őzlába és oroszlán farka van,homloka közepén egyenes hegyes szarvval, mely hatalmas fegyveréül szolgál.

Hazájának majd Indiát, majd Afrikát mondják; már ókori írok emlegetik. Újabb időkben ismét hangoztatják ez állatok létezését, amennyiben oly utazók, akik a Fokföldről és mások, akik Numibiából nyomultak előre Afrika belsejében, ott ez állatról szóló regéket és rajzokat is találtak a sziklafalakon. Ókori eredetű hiedelmek szerint szarvának pora minden méreg hatását közömbösíti; az állatot csak úgy lehet elfogni, ha egy szűz leányt ültetnek le útjába, az előtt letérdel, és ölébe hajtja a fejét.

Különösen a középkorból maradt fenn sok ábrázolása; kedvelt volt címerállatként is. A szűziességnek vagy Szent Jusztiniának volt a jelképe. Több középkori uralkodó kincstárának volt megbecsült darabja egy egyszarvú-szarv ? természetesen később kiderült, ez nem a mondabeli állatnak, hanem egy tengeri emlős fajnak, a narválnak a szarva.

Egyszarvúak Kínában

A kínaiak az egyszarvút qilinnek nevezik. Neve magyarázatát a qi "hím egyszarvú" és a lin "nőstény egyszarvú" szavak összevonásából magyarázzák. Az egyszarvút különféleképpen írják le, de amiben megegyeznek, hogy az egyszarvú egyes részeit különböző állatok testrészeihez hasonlítják: az egyszarvú teste, mint a szarvasé, csak kisebb, nyaka, mint a farkasé, farka bikáé, egy szarva van, amely puha sapkában (ti. ránőtt húsban) végződik, patája lóé, szőre tarka (más változatok szerint vörösesbarna). A források fehér és zöld egyszarvút is emlegetnek.

---> Járás közben nem tapossa el a füvet és a bogarakat, élő füvet nem fogyaszt, kizárólag csodálatos növényekkel táplálkozik. Egyes elképzelések szerint még repülni is tud, és úgy jár a vízen, mintha földön lépkedne. A legrégibb szövegekben a szarvasok vezéreként tűnik fel, de mindenképpen ő az állatok feje (a madaraké a főnix). Megkülönböztető jegye a szarva, amely tompa, így nem tud ártani vele.

--->Az ókori szerzők a ren (emberségesség) morális-etikai kategóriájának megtestesüléseként fogták fel az egyszarvút. Az egyszarvú egyszarvúságához kapcsolódó legendákban a Xiwangmu kíséretébe tartozó halhatatlanok járnak fehér egyszarvún. A régi időkben sok legenda szólt az egyszarvú megjelenéséről vagy elfogásáról, mindkettő az ideális, bölcs és humánus kormányzás kedvező előjelének számított. A hagyomány szerint az egyszarvú több évszázad alatt csak egyszer jelenik meg, egy legenda szerint Konfucius születése előtt is megjelent a világban. Kultusza ezért bölcs és erényes emberek születésébe vetett hithez kapcsolódott.

---> A népi hiedelemben az egyszarvú megjelenését fiúgyermek születésével hozták kapcsolatba. Épp ezért hagyományos képi ábrázolásán, a jókívánságokat közlő nyomatokon, színes papírkivágásokon az égből alászálló egyszarvú csecsemőt hordoz. Alakja összefügg a zsiráffal, ennek magyarázata, hogy a Ming-dinasztia idején az Afrika keleti partjáig eljutott tengeri expedíció ajándékba kapott zsiráffal tért vissza, amit az udvari tudósok egyértelműen az egyszarvúval azonosítottak és a Ming-ház virágzásának és a bölcs császár uralkodásának igazolásának vették.

 

                                                         

 

Oldal: Lovak a mitológiában
Minden ami ló! - © 2008 - 2024 - pacikforever.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat